Termékismertető
Vasból készült, hagyományos, népi sütőedény.
Jellegzetes gömbölyded alakja és a sajátos záródása miatt használata közben nem párolognak el az értékes ízek, így az ételben kiválóan megmarad az összetevők eredeti aromája.
Hajdan a magyar paraszti gasztronómiában, elsősorban a favágók között, fontos szerepet töltött be, viszont az életmód változásával csaknem feledésbe merült.
A MI TÖRTÉNETÜNK
Amikor jó néhány évvel ezelőtt újra felfedeztem ezt a sütőedényt, azonnal kettős kihívást láttam benne.
Egyrészt szerettem volna funkciójában újraalkotni ezt a hagyományos tárgyat.
Másrészt viszont aranyművesként úgy éreztem, a használati tárgy funkción túl egy prémium kategóriás ajándéktárgyat is alkothatok belőle, ami hasznos, szép, és a XXI. század kihívásainak is tökéletesen megfelel. Nem utolsó előnye még, hogy a „férfiajándék” kategóriát gyarapítja a termékem, ahol általában szűkebb a kínálat, vagyis ilyen szempontból is hiánypótló.
Az eredendően lakatos feladatot pedig elkezdtem az ötvös-aranyműves szemével nézni.
Mi lehet az a plusz, ami kiemeli a portékát a funkcionalitás egyhangúságából?
Hogyan fokozható ez a látvány irányába is?
Hogyan lehetne olyan külalakot kölcsönözni az edénynek, hogy akár még egy laikus külföldi
is valami sehol máshol nem tapasztalt, jellegzetes magyar sajátosságot érezzen rajta?
Erre az alábbi válasz született: egyrészt úgy, hogy a legegyszerűbb változat is megidézi a hagyományos magyar formakincs világát. Másrészt pedig úgy, hogy még kidolgozottabb díszítési eljárást alkalmazok, ami már egy olyan prémium kategóriás termék lesz, ami bárhol megállja ajándékként is a helyét!
Sikerült mindebből egy nagyon széles termékpalettát létrehozni, egyik végén az egyszerű, funkcionális kivitelű sütődiszkoszokkal, másikon pedig az ötvös- aranyműves tudásomat kamatoztató egyedi, személyes, díszes edényekkel.
Természetesen a legegyszerűbb fajta is egyedi tervezésű zsanérokkal, aprólékos, részben kézi munkával készül el.
Minden darabot a saját műhelyemben, egyenként állítok össze, készítek el.
Ez az edény tökéletesen állja az idő próbáját. Ma is érdekes, funkcionális, tartós és nagyon szerethető.
Sütődiszkosz. Egy kedves vevőm szavaival: A legegyszerűbbnél nincs egyszerűbb.
De miért is olyan jó dolog a SÜTŐDISZKOSZ?
Álljon itt az előző weboldalunk ismertetője ezzel kapcsolatban:
Nem vagy mesterszakács, de szeretnéd elkápráztatni a barátaidat? SÜTŐDISZKOSZ!
A recept egyszerű: Rakd tele mindennel, ami kéznél van ( szalonna, zöldségek, hús szeletek megint zöldség és még egy kis szalonna) tedd bele a parázsba !
Még kavargatnod sem kell. Ne félj, nem ég oda! Ha a kertet betöltötte a párolt zöldségek finom illata (kb. 1,5 óra) akkor készen is van! Azért míg ki nem tapasztalod, nézz rá néha:)
Ha nincs kerted, semmi gond! Tökéletes lesz a konyhai sütőd is (villany, gáz egyformán jó).
Próbáltuk már csülökkel, hallal, szárnyas húsokkal, zöldséggel hús nélkül…hmmmm!
Mivel nem kell kavargatni, így a gőze nem szökik el, ezért nem kell agyon fűszerezni sem. Viszont nagyon fontos: csak az eperfa hordóban érlelt szilvapálinka kortyolgatása mellett élesztett tűzből készült parázs a megfelelő!:-)
Mivel vasból van az istenadta, az első használat előtt be kell avatni úgy, mint egy vas bográcsot: étolajjal bekenni kívül-belül nagyon vékonyan!!!és ezt finoman ráégetni a tűz fölött. Azonban vigyázz! Csak óvatosan, nehogy leégesd a hajad, ha lángra kapna a 4 dl olaj, amit ráöntöttél! A beavatástól lesz szép fekete. Mint a nagyi palacsinta sütője:) Használat után meg csak szárazra kell törölni, és felakasztani egy szegre a következő sütésig.
Használjátok egészséggel!
Fehér Csaba, ötvös-aranyműves
Fogalmak, tudnivalók:
Beavatás:
A sütődiszkoszt be kell avatni, vagyis kiégetni zsiradékkal, mint a régi palacsintasütőket.
Ezt minden edénnyel meg kell tenni az első használat előtt, egyszer.
Kívül-belül alaposan kenjük be zsiradékkal (zsír, olaj, szalonna). Ezután a diszkoszt NYÍLT lángba kell tenni KINYITOTT ÁLLAPOTBAN, hogy tűz jól járja át minden részét. Akkor jó, amikor ráég a zsiradék (fekete lesz). Ez a fekete szín természetes patina, ami a későbbiekben megóvja az edényt a rozsdásodástól. Időnként kívül- belül olajozzuk is át a diszkoszunkat!
Tisztítás
A maradék ételt szedjük ki a diszkoszból. Töröljük teljesen szárazra és tisztára az edényt, vékonyan olajozzuk is be, majd nyitott állapotban akasszuk fel egy tetszetős kampóra arra a kis időre, míg újra használatba vesszük! Remélhetőleg ez gyakran megtörténik majd!
Sütés
Helyezzük rá parázsra a lezárt diszkoszt. FIGYELEM!!! PARÁZS és nem nyílt láng (mert azon megég)! Akkor jó a parazsunk, ha egyenletes, halk sistergést hallunk az edényből. Ha hangos rotyogás- zuborgás hallatszik, akkor még túl forró a parazsunk, várjunk egy kicsit az edény ráhelyezésével, vagy kotorjunk ki alóla egy kevés parazsat. Kb. 1- 1,5 óra sütés után készen van az étel.
Konyhai sütő esetén (villany és gázsütő is megfelelő):
szintén kb. 1- 1,5 órás időtartamra helyezzük a lezárt diszkoszt a kb. 200 fokra beállított sütőbe. Szinte ugyanolyan különleges ízvilágú ételt kapunk ebben az esetben is!
Alapanyagok bekészítése
A beavatott diszkoszt rétegezve töltsük meg zöldségekkel: pl. paprika, paradicsom, krumpli, cukkini, padlizsán, gomba, hagyma, stb. Kerüljön rá zsiradék (olaj, vaj, szalonna, stb.), valamint húsféle is: csirkehús, hal, pulykahús, sertésszelet, előpácolt vagy félig főzött csülök stb. Ki lehet bélelni vékonyan szalonnával is az edényt, akkor erre kerülhet a zöldség. Fűszerezzük, sózzuk ízlés szerint ( pl. bazsalikom, bors, oregano, rozmaring, kakukkfű stb.: vagyis ami illik a benne lévő ételhez)
BALESETVÉDELEM:
Körültekintőek legyünk a használat során, mert a forró edény, a nyitáskor kicsapódó gőzök, a parázs stb. sérülést okozhatnak!
Beavatáskor nem szabad az edény fölé hajolni, mert a zsiradék lángra kaphat!
Kisgyermekek nem lehetnek a forró edény közelében!
Figyeljünk a sütés-főzéskor általánosságban érvényes balesetvédelmi szabályok betartására.
